Élni akarok

Élni akarok. Áramló derűvel lebben a nyár fel, házakat görget szívemnek folyója. Rétisasok köröznek már felettem, és bűnét a világ halkan meggyónja.

Élni akarok.
Hiába szárad el a bús gólyahír,
hiába szorít markába az alkony.
Keserű ürömöt veszek magamhoz,
ezen az éjen ébren kell maradnom.

Élni akarok.
A kurta harangszót vonyítás lesi,
felváltja a távolban kelő szellő.
Hajtásaim hű levelekké nőnek,
s altatja őket őszi esőfelhő.

Élni akarok.
Egy sárga levél hullik az avarba,
majd megtapossa egy vaddisznó csorda.
Fehér kérgű nyárfák borulnak össze,
és mintha az ég is rólam dalolna.

Élni akarok.
Elér a tél is, jég pendül hátamon.
Meghúzzák ágaim a vidám fagyok.
Várom a tavaszt, hogy erőre kapjak,
s éneklem tovább, hogy élni akarok.

(Diana Soto)